Mi az “új normális” a fodrászok életében?

Hogyan befolyásolja a COVID-19 világjárvány a fodrászszalonok működését Finnországban? Hogyan élik át ezt a helyzetet a magyar fodrászok?

 

A globális pandémia 2020 márciusában érte el Finnországot, és éppen úgy, mint Magyarországon, itt is példa nélküli vészhelyzetet teremtett, amivel jelentős károkat mért a gazdaságra. Az ismeretlen vírus legsúlyosabb és leggyorsabb következményeit a szolgáltató iparágak szenvedték el. Tavasszal a finn és a magyar kormány egyaránt olyan korlátozások bevezetésével célozta meg a COVID-19 világjárvány terjedésének megakadályozását, amelyek a fodrászüzletek forgalmára a mai napig is óriási hatással vannak.  

Egy júniusban elvégzett finn felmérés szerint a vírus és az ebből eredő korlátozások sok szalont bezárásra kényszerítettek, és anyagilag hátrányos helyzetbe hozták a fodrászokat szerte Finnországban. Mindazonáltal a válaszadók többsége képes volt meglátni néhány pozitív elemet is ebben a krízishelyzetben: beszámoltak a szalonok higiénés állapotának javulásáról éppúgy, mint a felgyorsult digitalizációs folyamatokról. Míg a finn fodrászok egyre inkább aggódnak saját jólétük és pénzügyeik miatt, alapvetően továbbra is optimisták, és reménykednek a szépségipar virágzó jövőjében.

A két ország fodrászainak működésében és képzettségében sok a közös vonás, de a finn fodrászatok nagyobbak és tehetősebbek, több az elegánsabb és drágább szalon. Bár ezt a tanulmány Finnországban készítették el, a magyar fodrászok nagyon hasonló eredményekről és hatásokról számolnak be. Markáns különbséget a két ország támogatási rendszerének eltérései okoznak, de a magyar fodrászok példa nélküli találékonysága és teherbírása hosszú távon megoldja a szalonok üzemeltetésének anyagi nehézségeit, és végső soron pozitív jövőképet ad a szakmának.

 

A szalonok kitartanak, pedig a vendégszám csökken

A finn szalonokban a COVID-19 korlátozások kiürítették a foglalási rendszereket, és Magyarországon is üresen maradtak a határidőnaplók. A felmérésben a fodrászok mintegy 50%-a nyilatkozott arról, hogy vendégeik áramlása egyik napról a másikra jelentősen csökkent, sőt néhány hétre teljesen elakadt. Öt finn szalonból mindössze egy jelentette azt, hogy a pandémia egyáltalán nem befolyásolta a forgalmát, vagy csak alig volt hatással a vendégszámra. Magyarországon nagyjából ugyanilyen számokat látunk, a fodrászüzletekben a vírushelyzet átrendezte a napi rutint, a vendégek megszokott beáramlását.

 

Függetlenül attól, hogy kaptak-e külső segítséget, anyagi támogatást, a szalonok nagy része a „maradjotthon” ideje alatt végig kitartott mindkét országban. A felmérés szerint csak minden ötödik finn fodrász zárta be az ajtaját, és maradt ténylegesen otthon a járvány alatt. A bezárt szalonok körülbelül fele azért hozta meg ezt a döntését, hogy maximálisan védje vendégei vagy alkalmazottai egészségét. A nem üzemelő fodrászüzletek egyharmada pénzügyi helyzetét jelölte meg a bezárás okaként. Június közepére azonban szinte az összes finn szalon újra megnyílt, és csak a fodrászok 2%-a maradt zárva, jelezve azt is, hogy a jövőben nem tudja folytatni üzleti tevékenységét.

Nagyon kevés fodrászszalon – csak nagyjából minden tizedik – élte túl minden anyagi veszteség nélkül ezt a válsághelyzetet. A fodrászok fele csekély pénzügyi hatásról számolt be, míg a másik 50% több és súlyosabb negatív eredményt is produkált. Finnországban a szalonok jelentős hányada kapott állami támogatást, általában a saját önkormányzatától: a válaszadók több mint 70% -a számolt be valamilyen külső pénzügyi segítségről. Ebben az iparágban nyilvánvaló könnyebbséget jelentettek a kisvállalkozóknak nyújtott különféle támogatási formák. Magyarországon a fodrászok gyors anyagi segítséget nem, csak vállalkozói könnyítéseket, halasztást kaptak. A veszteséget a karantén időszak utáni többletmunkával vagy ésszerű áremelésekkel számolják fel, de ez a folyamat még 2020 őszére is ad extra tennivalót a magyar fodrászoknak. Az járt jól, aki üzletének működését alaposan kielemezte és újratervezte a tavaszi hónapok alatt.

Új higiéniai előírásokból állandó minőség

Hogyan sikerült a szalonoknak túlélni a járványt anélkül, hogy bezártak volna? Elsősorban a biztonsági és higiéniai működésük fejlesztésével. Az összes válaszadó beszámolt arról, hogy biztonsági és higiéniai szabályaikban néhány változtatást biztosan végrehajtott. Szinte minden szalon bevezette a kéz és felület fertőtlenítést, mielőtt a következő vendég leül a székre. A maszkok használata azonban még mindig nem vált standard eljárássá a finn szalonokban: körülbelül minden harmadik szalon számolt be arról, hogy alkalmazottaik számára kötelező tették (és fenntartják) a maszk használatát, de csak minden tizedik követeli meg, hogy ügyfeleik is viseljenek maszkot.

Finnországban és Magyarországon egyaránt előálltak a fodrászok egyéb ötletekkel is azért, hogy fenntartsák üzletük működését anélkül, hogy veszélyeztetnék munkavállalóik vagy vendégeik egészségét. A felmérésben a válaszadók közel 50% -a kijelölt napokon, egyedi időpontot ajánlott fel a kockázati csoportokba tartozó vendégeik számára. A válaszadók 28% -a számolt be arról, hogy csökkentette az egyszerre, egyidőben dolgozó fodrászok létszámát, abban az esetben, ha amúgy a szalonban több fodrászt is foglalkoztat. Ugyanennyi válaszadó növelte meg azt a biztonságos szünetet, ami két ügyfél között takarítással, szellőztetéssel telik. Úgy tűnik, hogy nagy mértékben fejlődött a higiéniai tudatosság a fodrászatokban, és végső soron a szakmában ez lett a COVID-19 krízis egyik pozitív következménye.

Online tréningek segítik a fodrászok digitális fejlődését

Úgy tűnik, hogy a gyorsított digitalizáció révén a válság pozitív hatással volt a fodrász szakmára is. Négy válaszadó közül három jelentette, hogy a válság idején növelte a digitális szolgáltatások alkalmazását. A válaszadók körülbelül 50%-a vett rész képzési webináriumokon, és megnövekedett szabadidejében örömmel nézett meg videókat. A finn Four Reasons fodrászok meglehetősen aktívak voltak, 66%-uk használta fel az e-képzéseket, és ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a Four Reasons úgy döntött, tavasszal és nyáron minden fodrászának térítésmentesen ajánlja fel teljes online képzési sorozatát. Magyarországon is látjuk az e-learning fejlődését a fodrászképzésben, de sokkal lassabb ütemben, apró lépésekkel haladunk, hiszen jelentős lemaradást kell behoznunk minden digitális területen.

A krízis idején a Four Reasons fodrászai aktívabb felhasználói lettek a digitális szolgáltatásoknak. A Four Reasons fodrászok közel fele fokozta jelenlétét a közösségi média marketingben (más cégeknél ez a szám 35%), és egyharmaduk tette gyakoribbá online vásárlásait (másoknál ez a szám csak 20%). A finn Four Reasons által, a korlátozások kezdetén elindított, fodrászokat célzó webáruháza lehetővé tette, hogy fodrászok 13%-a növelje e-kereskedelmi tevékenységét is az online termékértékesítés révén (másoknál ez a szám 8%). A magyar fodrászok még mindig sokkal kevésbé használják a digitális világot üzletfejlesztésre, mint amennyire ez elvárható lenne 2020-ban. Rengeteg tennivalónk van ezen a területen, így például fodrászaink képzése a modern digitális szalonmarketing témakörében, vagy partnereink saját, személyes weboldalának és webáruházának fejlesztése a Four Reasons Hungary következő nagy feladata.

A fodrászok jövőbe vetett hite

Személyes jólétük és biztonságuk iránt aggódnak a finn és a magyar fodrászok is, de pénzügyi veszteségeik és bizonytalan helyzetük ellenére szinte minden Four Reasons fodrász meglátta a krízishelyzet pozitív oldalát. A válaszadók közel fele számolt be arról, hogy új ügyfeleket talált, és miután a válság legsúlyosabb része lecsengett, csaknem minden ötödik finn fodrász növelte a vendéglétszámát. A válaszadók 42%-a azt mesélte, hogy meglévő ügyfeleivel mélyült, tartalmasabbá vált a kapcsolata. Végül az derült ki számunkra, hogy a válság idejét minden ötödik fodrászunk üzleti működésének fejlesztésére használta.

Fodrászata jövője miatt a válaszadók közel 50%-a aggódik. Egyharmadukat aggasztja mentális jólétük (pl. biztonságérzet, pszichikai ellenállóképesség) sérülése, anyagi helyzetük romlása és/vagy a tervezett jövőbeni beruházás elhalasztásának kényszere. Öt fodrászból egy azt jósolja, hogy ügyfeleik volumene hosszú távon csökkenni fog a COVID-19 világjárvány következtében, míg kb. 13% úgy gondolja, hogy már elveszítette törzsvendégeinek egy részét. Mégis a fodrász szakmában viszonylag kevesen, csak 7% fél a munkanélküliségtől. Azoknak a fodrászoknak van a legsötétebb kilátásuk a saját jövőjükkel kapcsolatban, akik a legkevesebb tapasztalattal rendelkeznek ebben az iparágban.

Mindennek ellenére a fodrászok optimisták. A világjárvány első szakasza után is négyből három fodrász érzékel pozitív előmenetelt a szalonjában, és közel 50%-uk jósol fényes jövőt magának. Tíz fodrászból kevesebb mint egy látja negatívan a jövőjét. Azok a fodrászok, akik arra használták az idejüket tavasszal, hogy fejlesszék saját képességeiket és fodrászatuk üzleti működését (pl. online tanultak, vagy bevezették a digitális időpontfoglalási rendszert) az átlagosnál sokkal pozitívabb színben, sokkal tervezhetőbbnek látják az elkövetkező időszakot. Finnországban és Magyarországon is sokkal pozitívabban értékelték a jövőt azok a szalonok, akik képesek kiemelkedni az átlagból, ahol már bevezették a hajápoló termékek kiskereskedelmét, saját webáruházat indítottak, vagy tudatosan láttak hozzá saját márkájuk építésének a digitális marketing és a Four Reasons segítségével.

 

Ezt a felmérést a Miraculos Oy, a Four Reasons márka tulajdonosa végezte el 2020 június 12 és 21 között. A kérdőív a Facebookon jelent meg, fodrászok két csoportjában. Az eredményeket a Senso Research Oy analizálta. N=499. A magyar vonatkozások a Four Reasons Hungary kutatásai alapján kerültek bele a cikkbe